Az oldószerek a felületkezelő szerek összetevőit, azokat kémiai megváltoztatása nélkül oldják. A víz kivételével ezek illékony szerves szénhidrogének amelyek az emberi szervezetre és a környezetre egyaránt károsak (az etilalkohol károsító hatása ebből a szempontból elhanyagolható). A zsírokat-olajokat nagyon jól oldják, de hatásukat a festékekből elpárologva az emberi szervezetben az agy-, és más idegsejtek károsításával folytatják. Ebből a szempontból a természetes oldószerek sem tekinthetők veszélytelennek, ezért csak a szükséges mértékben, takarékosan szabad őket felhasználni. A mesterséges oldószerektől eltérően a természetes szerek nem növelik a légkör oldószertartalmát, mivel pl. a citrusfélék héjában lévő oldószerek nem közvetlenül a narancs héjából kerülnek a légkörbe, hanem a festékesdobozokat útba ejtve...
Elméletileg biofesték az természetes festék, amelynek növényi és állati eredetű összetevőit biogazdálkodásban termelték meg, vagy szennyezésmentes helyről gyűjtötték, valamint ásványi összetevői is mentesek mindennemű kémiai szennyeződéstől. Gyártása a mindenkor érvényes bio termékekre vonatkozó előírásoknak megfelelően történik. A gyártást és a festékek minőségét erre jogosult független szervezet tanúsítja.
Gyakorlatilag a biofesték a természetes festékek szinonimájaként terjedt el. A természetes festékek az esetek egy részében egyébként valószínűleg kielégítik a biofestékekre vonatkozó kritériumokat.
Egy egyszerű példa: biogazdálkodásból származó lenből készült lenolaj kence biofesték lehetne, normál lenmagból készített lenolaj kence természetes festék lenne. A környezetre és az egészségre nézve mindkettő hasznosabb, mint a szintetikus, vagy kőolaj alapú helyettesítőik
Lehet, a gyantát a terpentinolaj jól oldja, de az olajfestékeket is, erre a felhasználás során ügyelni kell.
A "pure solid" olajok sem szerves oldószereket, sem vizet nem tartalmaznak, így oldószeres társaiknál kiadósabbak, felhasználás közben nem, vagy csak alig párolognak.
Amennyiben nincs mód a diszperziós festékek
eltávolítására, úgy sikeres próbafestés után a legtöbb Kreidezeit falfesték használható, de Vega falfesték vált be a legjobban. A hozzákevert pórsáfrányolaj növeli a tapadását. A próbafestéshez mintát biztosítunk. Diszperziós festékre nem kell alapozni.
A naturillo által forgalmazott festékek, olajok, lazúrok és viaszok többsége színtelen vagy fehér. Ezek föld és ásványi pigmentjeinkkel könnyen színezhetők, az árnyalatok száma végtelen.
A festékek (és vakolatok) kiadóssága a gyártó által megadott érték.
Festékek esetében átlagos (sima) felületen egy rétegben való felhordás esetén értendő. Kétszeri átfestésnél értelemszerűen a kiadósság feleződik. Érdesebb szabálytalanabb alapon a kiadósság csökken.
Vakolatok esetében a kiadósság átlagos sima felületen a megadott vakolatvastagság (pl. 1mm) esetén érvényes. Hagyományos téglafalak esetén a mély fugák csökkentik a kiadósságot.
Először a festendő (olajozandó) felületet kell kiszámolni, majd a névleges kiadósság alapján meghatározni az elméleti anyagszükségletet. Kétszeri festés esetén az eredményt meg kell szorozni kettővel. Ezután ki kell választani a kapott mennyiséghez legközelebb álló kiszereléseket. Célszerű mindig felfelé kerekíteni és legalább 10% ráhagyással dolgozni.