A Picas vályogvakolatokban használt bio zabszalma előnyei nem csupán elméletiek. A szalmás vályogvakolatban fellelhető nagyüzemi gazdálkodásból származó szalma adalékok jellemzően növényvédőszer maradékokat tartalmaznak.

A bio termesztésű szalma használata mellett szóló érvek nem csupán elméletiek; tudományos kutatások igazolják, hogy a hagyományos mezőgazdaságból származó szalmában jelentős mennyiségű vegyszermaradvány maradhat vissza.

Vegyszermaradványok: Kutatások kimutatták, hogy a hagyományos gabonafélék szalmájában gyakran mérhetők növényvédő szerek. Egy európai szintű felmérés szerint a vizsgált szalmák több mint felében találtak gombaölő szereket (például tebukonazolt és epoxikonazolt), valamint rovarirtókat és gyomirtókat.

Beltéri levegőminőség: A vályogvakolat egyik fő előnye a „lélegző” fal és a páraszabályozás. Ha vegyszerrel kezelt szalmát keverünk bele, fennáll a kockázata, hogy ezek a vegyületek a fal természetes páramozgása során a lakótérbe jutnak rontva az épületbiológiai minőséget.

Hosszú felezési idő: Egyes modern gyomirtók (például a piridin család tagjai) rendkívül stabilak és lassan bomlanak le. Ezek a szerek még a betakarítás után is hosszú ideig aktívak maradnak a szalmában, ami különösen kockázatos a beltéri vakolatok esetében.

Környezetterhelés és fenntarthatóság: A bio szalma használata biztosítja, hogy az építkezés életciklusa végén az anyag valóban komposztálható és környezetbarát maradjon, ne pedig veszélyes hulladékként végezze a benne lévő vegyszerkoktél miatt.

Míg tehát a bio szalma garantáltan mentes a szintetikus vegyszerektől, a hagyományos szalma nagy eséllyel tartalmazhat olyan gombaölő és gyomirtó maradványokat, amelyek évtizedekig ott maradhatnak a vályogvakolatban.