A vályog és az agyag nem egymás szinonimái, bár gyakran így használják. Sok közük van egymáshoz, de két jól elkülöníthető kategóriáról van szó. Röviden fogalmazva a vályog (építési vályog) egyik legfőbb alkotórésze és kötőanyaga az agyag.
Kissé bővebben:
Vályog
A vályog (építési vályog) alapanyaga az erre alkalmas vályogtalaj. A vályogtalaj alapvetően kavics, homok, iszap és agyag változó arányú keveréke. A vályogépítészetben a szervesanyagban gazdag feltalajjal (termőtalaj) szemben, a növényi részektől és szerves anyagoktól minél inkább mentes altalaj a kívánatos. Az innen nyert, rostált - feldolgozott anyag a vályog.
A vályog összetevői (részecskenagysággal):
-kavics (2-20mm)
-homok (0,06-2mm)
-iszap (0,002-0,06mm)
-agyag (0,002mm-)
Kavics
A kavics természetesen aprózódott, túlnyomóan kvarc- és kvarcitszemekből álló, laza üledékes kőzethalmazok természetes állapotú, vagy mosott, osztályozott, esetleg tört terméke. Az építőipari szabvány szerint legalább 4 mm alsó határszemnagyságú, míg a talajtani meghatározás szerint legalább 2 mm szemnagyságú frakciókból áll. (Wikipédia)
Homok
A kavicccsal megegyező anyagú, de annál apróbb szemű frakció, jellemzően víz, szél, vagy jég által szállítva, aprítva.
Iszap
Üledékes finom talaj, mely az agyagrészecskéket is tartalmazhat, de attól eltérő tulajdonságokkal bír. Nedvesen folyós, szárazon szilárd, de az agyagtól eltérően könnyen szétmorzsolható.
Agyag
A vályog kötőanyaga az agyag. Földpáttartalmú kőzetekből elaprózódással és egyéb úton keletkezett hatszögletű kristályokból áll, melyben tömör és laza rétegek váltják egymást. A tömör rétegek tetraéder formájú szilikát és/vagy oktaéder formájú alumínium-oxid molekulákból épülnek fel, köztük kémailag kötött vízmolekulákból álló laza rétegek találhatók. Az agyag fajtájától függően a rétegek száma akár 100 is lehet. A három legelterjedtebb agyagfajta a kaolinit, az illit és a montmorillonit. A nedves agyagban a kristályok közti vízfilm miatt az agyag képlékeny, kiszáradva a kristályok egymáshoz tapadnak. Ez a folyamat visszafordítható. A kiszáradt agyag kristályvíztartalma a levegő páratartalmával tart egyensúlyt, égetés során a kristályvíz teljesen eltávozik és az agyag szerkezete visszafordíthatatlanul megváltozik.
