Gyors áttekintés a naturtermékek (elsősorban festékek) készítésénél felhasznált növényi alapanyagokról.
Alkohol (etil-alkohol)
Keményítőtartalmú növényekből természetes erjedéssel és lepárlással előállított etil-alkohol.
Felhasználás: gyanták és sellak oldására, valamint szennyeződések eltávolítására.
Carnauba-viasz
A legkeményebb ismert növényi viasz, a brazíliai amerikai
viaszpálma (Copernicia prunifera) leveleiből nyerik, átolvasztással és
szűréssel tisztítják.
Felhasználás: a rendkívül ellenálló Carnauba-viasz kiváló mechanikai tulajdonságainak köszönhetően igen alkalmas fafelületek kezelésére.
Cellulóz
Növények vázanyagából előállított természetes rost-töltőanyag (összetett szénhidrát), natúrtermékekben klóros fehérítés nélkül.
Felhasználás: falfestékek és vakolatok mechanikai tulajdonságainak és nedvszívó-képességének javítására.
Cink-kolofónium
Lásd kolofónium.
Dammar
Világos növényi gyanta, Szumátráról.
Felhasználás: sellak-termékek adalékanyagként.
Emulgeálószerek (természetes zsírsavakból)
Emulziónak nevezzük azt a folyékony rendszert, ahol két oldhatatlan (vagy egymásban csak nagyon kismértékben oldódó) folyadék egymásban finoman el van oszlatva. A krémek olajat és vizet tartalmaznak, állagukat emulgeálószerek stabilizálják. A természetes festékekben használt emulgeálószerek természetes zsírsavakból kerülnek előállításra. Felhasználása: krémek, emulziók állagának stabilizálására.
Faolaj-standolaj
Az ázsiai tungfa (Aleuritis fordii montana és cordata)
magvából kipréselt, magas hőmérsékleten oxigén kizárásával polimerizált
olaj.
Felhasználás: lakkokban és lazúrokban, az időjárás-állóság növelésére.
Glicerin
Minden állati és növényi zsírban előfordul, a zsírsavak bontása után desztillálással nyerik ki.
Felhasználás: kolofónium-gyanta-észter készítéséhez kolofóniumból.
Kender
Ősidők óta a rostjáért termesztett növény.
Felhasználás: textiliparban pl. vitorlavásznakhoz, kötelekhez, építőiparban szigetelőanyagként (kenderkóc).
Kenőszappan / káliszappan
A növényi olajok és zsírok kálilúggal történő kíméletes
elszappanosításával állítják elő. A nátronlúggal (NaOH) főzött kemény
szappanoktól eltérően a káliszappanok sokkal lágyabbak, kenhetők.
Felhasználása: Mosószerként, illetve fafelületek festés előtti kezelésére, valamint falfelületek alapozására.
Kolofónium
Tűlevelű fák gyantájának lepárlásakor balzsam-terpentinolaj
és kolofónium képződik. Előbbi növényi eredetű oldószer, utóbbi sűrű,
ragadós anyag, mely növényi olajokkal vegyítve azoknak kiváló mechanikai
tulajdonságokat (többek között karcállóságot) kölcsönöz. Ugyanígy
javítja tulajdonságait a glicerinnel való észterezés, vagy a cinkkel
illetve mésszel való keményítés (cink-kolofónium, mész-kolofónium).
Felhasználás: alapozók és lazúrok kötőanyagaként.
Kolofónium-gyantaészter
Kolofónium-gyantát többértékű alkoholokkal (általában
glicerinnel) észterezve rugalmas, időjárásnak jól ellenálló
gyantaésztert kapunk.
Felhasználás: lazúrok és olajfestékek kötőanyagaként.
Lenolaj
A len magjából hidegen és melegen préselt aranysárga olaj, szűrve. Felhasználás: kencék alapanyagaként, lakkok és lazúrok kötőanyagaként.
Lenolajkence
A lenolaj önmagában nagyon lassan szárad (3-8 nap), és eközben erősen besárgul. A sárgulás csökkentésére a préselés után víztelenítési, nyálkátlanítási, fehérítési és savtalanítási eljárásokat használnak. Szárító adalék (szikkatív) hozzáadásával pedig a száradási idő 1/5-1/8-ára csökkenthető. Az ilyen javított, finomított minőségű anyagot lenolajkencének, vagy firnisznek nevezik. Felhasználás: : alapozóanyag, lakkok és lazúrok kötőanyagaként.
Lenolaj-standolaj
Lenolajból préselt, magas hőmérsékleten oxigén kizárásával polimerizált olaj. A lenolajnál jobb időjárásállóság, töltőképesség és magasabb fény jellemzi. Felhasználás: lakkok, lazúrok, olaj- és falfestékek kötőanyagaként.
Mész-kolofónium
Lásd. kolofónium.
Mész-szappan
A növényi olajok és zsírok nátronlúggal történő elfőzésével
állítják elő. A keményszappanok és kenőszappanok előállításának köztes
terméke. Vízben oldhatatlan.
Felhasználása: Fakezelő szerek gyártásához
Narancshéjolaj
A narancshéjolaj a narancs héjából préselés és desztillálás
útján kinyert illóolaj. A narancshéj mintegy 0,3-0,5% olajtartalommal
rendelkezik. A természetes felületkezelő szerek (pl. olajok, gyanták)
oldószere.
Felhasználása: falazúrok, edzett olajok, lakkok, viaszok és
természetes olajok (lenolaj, lenolajkence) hígítására. Folteltávolításra
és felületek zsírtalanítására. Természetes gyanták (pl. kolofónium,
dammar gyanta) feloldására. Kozmetikumok, élelmiszerek aromaanyagaként.
Nátronszappan / keményszappan
A növényi olajok és zsírok nátronlúggal történő elfőzésével
állítják elő. A keményszappanok és kenőszappanok előállításának köztes
terméke. Vízben oldhatatlan.
Felhasználása: Fakezelő szerek gyártásához
Pórsáfrány olaj
A pórsáfrány vagy sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius)
egyéves lágy szárú virágfűszer növény. A terméséből hidegen nyert olajat
főként étkezési-, és gyógyászati célokra használják. Régen a növényt a
valódi sáfrány pótlására is használták, mivel az rendkívül drága volt.
Felhasználása: Fakezelő szerek festékek előállítására.
Ricinus-standolaj
Ricinusolajból magas hőmérsékleten oxigén kizárásával polimerizált olaj olaj.
Felhasználás: olajfestékek és fehér lakkok kötőanyagaként.
Szójalecitin
szójababból alkoholos extrakcióval kinyert foszfolipid, természetes emulgeátor.
Felhasználás: lazúrok és lakkok vízlepergető tulajdonságainak szabályozására.
Szójaolaj-kálium-szappan
Hamulúggal kíméletesen elszappanosított szójaolaj.
Felhasználás: kíméletes tisztító- és ápolószerként.
Xantán
Cukoroldatból fermentáció (Xanthomonas campestris) segítségével előállított poliszacharid.
Felhasználás: természetes sűrítőanyagként, vizes alapú folyadékok tulajdonságának szabályozására.
