Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az ipari termelés előtt minden természetesebb, egészségesebb volt. Ez az esetek túlnyomó részében igy is van, bár vannak kivételek. Erre példa a IX. században épült szamarrai palota stukkóinak vizsgálatakor talált rákkeltő anyagok.
ár a felfedezést hivatalosan csak 2007 májusában jelentették be a Journal of Archaeological Science lapjain, a töredékeknek otthont adó londoni Victoria and Albert Museum kurátorai már azt megelőzően különleges óvintézkedéseket tettek az ügyben. `A stukkókat egy elzárt szekrényben tartjuk, és a közel-keleti részleg szakértői is különleges kesztyűkben dolgoznak velük` - nyilatkozta a Discovery News-nak Mariam Rosser-Owen, a közel-keleti gyűjtemény kurátora. Lucia Burgio, a múzeum restaurátora ezt azzal egészítette ki, hogy a szakembereknek különleges maszkot kell viselni és egy különleges gázzal elárasztott üvegszekrényben vizsgálják a festményeket. Ha pedig a töredékeket kiállítják, akkor azt úgy kell megtenni, hogy azok semmilyen körülmények között ne kerülhessen kapcsolatba a látogatókkal.
A tanulmányban Burgio, Rosser-Owen és Robin Clark egy különleges mikroszkopikus szkenneléssel vizsgálták át a töredékek felszínét, majd a elkészítették annak kémiai térképét. Ezek a speciális vizsgálatok felfedték, hogy a töredékeken a színes csíkokat mérgező, arzént tartalmazó festékanyagokkal készítették. Az egyik palota faltöredéke három arzénalapú szinezőanyagot is tartalmazott, amelyek egyikének használata rákot okozott, míg egy másikat legtöbbször a mérgező nyilak végének kenésére használták.
A Bagdadtól 120 kilométerre fekvő Szamarra városát 856-ban alapították, majd hatalmas építkezések kezdődtek. A hatalmas város "az építészeti díszítések korai aranykora volt" - állítják a kutatók. A közép-ázsiai hatást mutató arab stílusú töredékek növényeket, állatokat és az udvari mindennapokat mutatták be. Az ott dolgozók ennek ellenére valószínűleg nem vették észre, hogy a festékanyag megmérgezte őket, bár egyesek pont a műveik miatt haltak meg, mintegy "belehaltak a művészetbe". Burgio szerint ez azért volt, "mert az emberek ekkor még úgyis fiatalon haltak meg, és sokszor más betegségek korábban elvitték őket, mint a festékek okozta rák. Azt pedig, hogy mi történt a festékek elkészítését végző gyakornokokkal, nem tudjuk". A mérgező festékek a kor Európájában is ismertek voltak, a leginkább káros a szintén arzént tartalmazó smaragdzöld szín volt.
A kutatók feltételezését Szamarra vezető kutatója, Alastair Northedge is megerősítette, és szerinte nagyon érdekes, hogy a művészek festés közben megmérgezték magukat. "Az Abbászida Kalifátus lelőhelye sok hasonló meglepetést rejteget" - állítja, "ugyanis ekkor ez volt a civilizáció csúcsa. A háború miatt azonban nincs remény arra, hogy a jövőben bármikor újra kutathatóvá válna."
A helyszín művészetének illetve szerepének megértésére ezért nemrég egy új nemzetközi projektet indítottak, amely a www.samarrafinds.info címen érhető el.
forrás: mult-kor.hu
Az új jövevény érkezését gyakran lázas bútorcsere és festés előzi meg, ami sokat árthat a baba egészségének. Újabban szerencsére már szemponttá vált, hogy a babaszoba és Tovább >
Vevőink évek óta visszatérő kérdése: Miben jobb a Kreidezeit mészfesték mint a festékboltokban kapható mészfestékek? A kérdés jogos, ám mivel gyakran felmerül, talán érde Tovább >
A természetes olajokkal kezelt fák, különösen a fenyőfélék sötétebbé, sárgásabb árnylatúvá válnak, ami természetes, de nem minden esetben kívánatos jelenség. A Kreidezeit Tovább >
A KREIDEZEIT színes fedőfestékeinek (klasszikus növényolaj alapú standolajfestékek) hagyományosan ajánlott felviteli módja az ecsettel való felvitel, de bizonyos felülete Tovább >