Az 1950-es évekig a mészfesték gyakorlatilag az egyetlen általánosan használt homlokzatvakolat/festék volt az un. nemes vakolaton kívül. Majd megkezdték helyettesítését mészcementfestékkel, majd műanyag festékekkel. Úgy gondolták, hogy az új anyagokkal hosszabb élettartamot is el lehet érni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a régebbi hagyományos mészfesték továbbra is felülmúlhatatlan maradt a meszes vakolatú homlokzatok ismételt karbantartásánál.

Az 1950-es évekig a mészfesték gyakorlatilag az egyetlen általánosan használt homlokzatvakolat/festék volt az un. nemes vakolaton kívül. Akkor azonban megkezdték csaknem teljes helyettesítését a könnyebben kezelhető mészcementfestékkel, leggyakrabban fröcskölve vagy szórva, és lassacskán elter¬jedtek a műanyag festékek is. Ezekkel az új anyagokkal teljes fedést lehetett elérni kevés munkamozzanattal és a festési szezon meghosszabbodásával.
Úgy gondolták, hogy az új anyagokkal hosszabb élettartamot is el lehet érni. Ma már többet tudunk erről.
Túl sok renovált - vakolt - homlokzatot kellett már ismét teljes renoválásnak alávetni, vagy intézke¬désre várnak olyan hibák miatt, mint például hámlás, abnormálisán erős piszkolódás, a festés alatti vakolat - esetleg falazat - sérülései.
Nem megfelelő homlokzatszínezö anyag ismételt alkalmazása mellett azonban várható, hogy a prob¬lémák csakhamar újra jelentkeznek. A műanyag kötőanyagú festékeket például csak kevés alkalommal lehet felújítani, utána a homlokzatokat teljesen újra kell vakolni.
A tapasztalatok azt mutatták, hogy a régebbi hagyományos mészfesték továbbra is felülmúlhatatlan maradt a meszes vakolatú homlokzatok ismételt karbantartásánál. A mészfesték gazdaságossági szem¬pontból is jó alternatíva, különösen, ha hosszabb perspektívában mérlegelünk.
A hagyományos mészfesték alkalmazásának első indoka talán mégsem csak műszaki alkalmassága és gazdaságossága, hanem megjelenése. Régi vakolt házaink túlnyomó többségét mészfestékre tervezték és a különleges színhatásokra, fényhatásokra, melyeket csak a mészfesték adhat. Aki csak egyszer meg¬látogatott egy régi földközi-tengeri várost fehérre meszelt, napfényben fürdő házaival, az tudja, hogy milyen csillogó fényt tud adni a teljesen színtelen mészfesték is. Másrészt egy színezett mészfestésű hom¬lokzat együtt él és változik az atmoszféra változásaival és a szemlélő nézőszögével, ami olyan hatás, melyre sok építész tudatosan törekedett.
A mészfesték általánosságban nagyon szépen is öregszik, amikor is a színek elmélyülhetnek és megérhetnek, még akkor is, ha az eredeti festékréteg nagy része lemállott az öregség vagy a hiányos karbantartás miatt.
Esztétikailag a mészfestéknek alig van párja, amit az a tény, hogy művészfestéknek is használják, megfelelően tanúsít. A mészfestékkel festett ház - mondhatjuk - nélkülözhetetlen benyomás egy hagyományos városképben.
A régi vakolt házakat napjainkig csaknem mindig mésszel festették, és mind technikai, mind küllemi szempontból követelmény, hogy a mészfesték maradjon meg kultúrtörténeti környezetben és minden olyan épületen, melynek műemlékvédelmi szempontból különös védelemben kell részesülnie.

A mészfesték egyike legősibb építőanyagainknak. Alapanyaga mészkő, különböző megjelenési formá¬ban (ősközet, rnészkőtörmelék vagy néha csígaház), amit erőteljesen felmelegítenek és később közönséges vízzel oltanak, majd ismét vízzel eresztenek fel, s ami a festésnél tiszta fehér színt ad.
Ha valamilyen színt akarunk elérni, általában finoman elosztott iszapot adagolunk hozzá természetes színezödésű mállott talajokból, az un. földfestékeket. Ha a mészfestéket a homlokzatra felfestjük, elvileg ugyanazok lesznek a tulajdonságai, mint a természetes mészkőnek. A földfestékek hallatlan tartóssága az alapanyagok évezredeken át tartó mállása a végeredménye, a nap, levegő és víz hatására.
A mészfestékben lévő alkotóelemek is nagyon egyszerűek. Nagyon egyszerű előállítani is őket, miután a nyersanyag csaknem korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll.
Az oltott meszet az alábbi módon készítik:
A kiválasztott és felaprított mészkövet izzásig hevítik, amíg a kőben megkötött szénsav eltávozik. Ezáltal a mészkőből égetett mész lesz. Az égetett, un. oltatlan mész úgy néz ki - amikor a kemencéből ki¬kerül -, mint egy kissé porózus mészkő, de bizonyos idő múlva, a levegő nedvességtartalmának hatására, porrá esik szét.
Az oltatlan mész erősen alkálikus és maró hatású. Ha az oltatlan mészhez vizet kevernek - mely heves reakciót kelt erőteljes felmelegedéssel -, a mész megoltódik. Az égetett mészből így lesz oltott mész.
Ha a meszet pusztán olyan mennyiségű vízzel oltják, ami a reakciónál fel használódik, a termék por lesz, un. mészpor. Ezt az eljárást száraz oltásnak nevezik és általában ezt használják a gyári előállításnál. Ha azonban a meszet többlet vízzel oltják, a termék tésztához vagy tejleveshez lesz hasonlítható, attól füg¬gően, hogy mennyi vizet adagolunk hozzá. Ez az un. vizes oltás a régi, hagyományos módszer.
A vizes oltású meszet medencében vagy meszes gödörben tárolják és nedves állapotban szállítják zárt hordókban vagy műanyag zsákokban. A száraz oltású mészport légmentes papírzsákokba lehet csomagolni és szárazon kell tárolni.
Az oltott mész tulajdonságai különböző tényezőkön múlnak: a mészkő összetételén, az égetésen, az oltás módszerén, a tároláson.
Bizonyos idegen anyagok a mészkőnek színt adhatnak, leggyakrabban enyhén kékeset, más anyagok a hidraulikus tulajdonságokat adhatják, azaz, hogy a mész víz alatt is köt.
A festéshez felhasznált mésznek azonban olyan tisztának kell lennie, amennyire az lehetséges.
Az égetésnek megfelelő hőfokon kell törtennie és az év megfelelő időszakában. A rosszul égetett mész az oltásnál nem oltódik meg teljesen, un. oltási maradványok állnak elő, szürkés lesz vagy szennyezett, Égési maradványok, mint hamu, kén stb. nemkívánatosak a festő mészben. Fatüzelésnél nem képződnek szennyeződések.
Az oltás és tárolás módszerei erősen kihatnak a végtermék tulajdonságaira. Sok adat van a mészpép tárolásának jelentőségére. Nem tudjuk pontosan, hogy a hosszú tárolás milyen kihatással van, de tapasz¬talat, hogy az állag ezáltal rugalmasabbá, simábbá válik. A száraz, illetve nedves oltás a kristályformációk¬nak más alakot ad, ami a kész festék tulajdonságait is különbözővé teszi.
A vizesen oltott mész pálcikás vagy halpikkelyes struktúrája adja a keményebb, átlátszóbb vagy már¬ványhoz hasonló festékréteget, más fénytörő tulajdonságokkal, mint a szárazon oltott mész. A szárazon oltott mész tompább fényű, az enyves festésre jobban hasonlító krétás megjelenést ad. Ezért lehetetlen például egy középkori mészfestést olyan festékkel javítani, amit mészporból állítottak elő; ha a javításnak ugyanúgy kell kinéznie, mint az eredetinek, a festést is - az eredetihez hasonlóan - nedvesen oltott mész¬ből kell készíteni.
Ha mészfestékkel festünk, azaz oltott mész és víz keverékével, akkor a víz legnagyobb része és a mész egy része az alaprétegbe beszívódik, a vízmaradék elpárolog és ott marad a vékony réteg-oltott mész.
A rögzítés tehát kezdetben mechanikus. A levegő szénsavtartalma által bizonyos mennyiségű nedves¬ség jelenlétében a későbbiekben kémiai átalakulás történik. Az oltott mész átalakul mészkővé, a mészfes¬ték karbonátosodik. Ilyen módon visszakerültünk a kiindulóponthoz: - mészkő - égetett mész - oltott mész - mészkő.
Ha a feltételek megfelelőek és a munkát jól végeztük, a megkeményedett, karbonátosodott mész¬festék Összefüggő réteget alkothat a mész vakolattá l vagy mészkővel, melyre felfestettük, részben kémiai¬lag kötve az aljzathoz.

A mészfesték több tulajdonsága egyezik a mészkő szokott tulajdonságaival: viszonylag kemény, meg¬lehetősen rideg, fény- és színálló, de érzékeny savanyú anyagokkal szemben. A festéket ezért nem támadja meg a nap és a tiszta viz, de megtámadhatja például a kénsavas eső. A kénes szennyeződések átalakítják a mészkövet gipsszé, aminek nagyobb a térfogata és kisebb a szilárdsága. A mészfesték tehát gyorsabban maliik napjaink kénnel szennyezett környezetében, mint korábban. Mindezek ellenére a mészfesték élet¬tartama ma is tekintélyes. Minden mész-, illetve karbonáttartalmú építőanyag ugyanilyen támadásnak van kitéve: a mészhabarcs, a cementhabarcs, a beton, a mészkő, a márvány, a mésztartalmú homokkő, a mész¬homok tégla.
Kénsav + mészkő -> gipsz + széndioxid H20 + H2S04 + CaC03 -> CaS04 • H30 + C02
•*
A mészfestéket marja a kénsav, de ő maga óvja az alatta lévő matériát, például a vakolatot az ilyen marástól. A kénsav tartalmú eső átalakítja a mészfesték legkülső rétegét gipsszé, de egyúttal az esővíz semlegessé válik azáltal, hogy a kén megkötődik a gipszben. A festékrétegbe, a vakolatba mélyebben behatoló eső tehát így már nem lesz maró hatású. A mészfesték lassú ellenállásával egyidejűleg az alatta lévő rétegek védelmet kapnak.
Hasonló védelmi elvet alkalmaznak a rozsda elleni védelemnél, amikor az acélt behorganyozzák: a cinkréteget feláldozzák az acél érdekében.
A mészfesték tartóssága a maró hatások ellen a festékréteg vastagságától függ. Minél vastagabb a réteg, annál több meszet kell a kénsavas esőnek lemarnia, mielőtt az alsó rétegekre is hatni tudna.
A probléma az, hogy minél vastagabb a mészréteg, annál nagyobb a veszély, hogy lehasad, leválik! A leválás veszélyét csökkenthetjük úgy, hogy a mészfestéket sok vékony meszeléssel hordjuk fel. A pusz¬tán mészvízzel és pigmenttel készített festék nagyon alacsony mésztartalmú és ezért ellenálló képessége rossz. Ilyen festékeket tehát külső munkáknál nem szabad felhasználni.
A mészfesték jó szilárdságúvá válik hasonló tulajdonságú aljzaton, mint amilyen például a mész¬vakolat; mivel más esetekben a kötődés főleg csak mechanikus, ezt a fajta festéket csak porózus ásványi anyagokkal készített vakolaton, kövön és téglán lehet igazán felhasználni. A festék rosszul tapad fához és más szerves anyagokhoz és fémekhez is. Olyan ásványi anyagokon sem tapad, melyeket szerves anyagok¬kal kezeltek, például vakolaton, amit olajfestékkel, műanyag festékkel vagy hasonlókkal már befestettek. A mészfesték olyan vakolaton sem alkalmazható, amit korábban ásványi szilikátfestékkel festettek be.
A mészfesték nedvesség! tulajdonságai csaknem azonosak a mészhabarcséval, és nagyon hasonlóak azokhoz a habarcsokéhoz, amelyeknek nem magas a cementtartalmuk. A mészfesték erősen nedvszívó és csaknem ellenállás nélkül ereszti át a vízgőzt. A homlokzati mészfesték nem akadályozza meg, hogy a külső fal beszívja az esővizet, de azt sem, hogy az kiszáradjon. A falazat vízben oldódó sói általában akadályoz¬tatás nélkül hatolhatnak át a festékrétegen, de a festés aljzatának porozitása és kiszáradása által néha le is dobhatják a festékréteget.
A mészfestést olyan régen használják, amióta csak falazott épületet építenek,
Igen hosszú tapasztalataink vannak magáról az anyagról, a kivitel technikájáról és a festett felületek tartósságáról - különböző körülmények között,
Az 1940-es évek körül kezdték komolyabban próbálni a mészcementfestékeket alternatívaként. Sok¬kal ezelőtt alkalmaztak már lenolajfestékeket igényesebb tégla-, illetőleg köépületek időjárásnak jobban kitett részein, néha magán az egész házon.
Korlátozottan a szilikátfestékeket is alkalmazták a homlokzatokra az 1900-as évek körül.
A háború utáni időkben a mészfestéket és az olajfestéket mind inkább kiszorították először a mész¬cementfestékek, de főleg a különböző müanyagbázisú festékek. Ma ezért nagyon sok különböző össze¬tételű homlokzatfesték van a piacon. Az új termékekkel kapcsolatban szerzett rossz tapasztalatok oda vezettek, hogy feltűnően sok eltűnt a kereskedelemből már néhány év után. A különböző termékeket in¬tenzív reklámozással is igyekeztek népszerűsíteni, melyeknek tájékoztatásai nem minden esetben voltak helytállóak. Igen sok esetben azonos név alatt eladott festékek összetétele átfogó változáson ment keresz¬tül és ezáltal műszaki tulajdonságaik is, anélkül, hogy ez a reklámokból kitűnt volna.

Forrás: portaspeciosa.hu